Szerintem tudjátok ki "Justin Bieber"? Igen, az a Justin Bieber, aki milliók szívét megdobogtatta, aki miatt rengeteg lány felébred reggel majd este elalszik, aki nélkül sokan nem lennének képesek létezni. Az akit mindenki szeretne ismerni, akivel mindenki szeretne jóba lenni, netán együtt lenni mint férfi a nővel. Sokak szerint, akik személyesen ismerik őt, azok mázlisták, azoknak az élete csodálatos. Hát nekem van szerencsém őt ismerni személyesen, de várjunk csak?! Ez a rész is el fog jönni. Kezdjük talán az elején.
A nevem Martina Star, 17 éves átlagos tinédzser vagyok. A szüleimmel 10 éve költöztünk ki Kanadába. Akkoriban kezdtem az első osztályt. Abba az iskolába jártam, ahova egykor egy kis örökmozgó, igen kis helyes srác járt. Ő volt Justin. Év vesztes volt ezért osztálytársak lettünk. Minden napom úgy telt, hogy körülöttem mindenki beszélget, mindenki boldog, mindenki jól érzi magát, kivéve én. Egyedül éreztem magam. Az angolt épp, hogy csak beszéltem. Tudjátok Justinnak se volt tökéletes élete. Eleinte neki sem alakult minden rózsásan, de ezt az igazi "Belieberek" tudják. Egyik reggel éppen egyik leckémet néztem át, mikor megláttam, hogy 4 fiú körülveszi Justint. Rugdosni kezdték és kicsúfolták, szidták a családját. Ő felállt, s miközben a helyére ment végig lökdösték és nevettek rajta. Láttam hogy arcán végig gördült egy könnycsepp. A helyét is elfoglalták, ezért csak mellettem az "új lány" mellett volt csak hely. Hát leült mellém. Nagyon tetszett külsőre, pedig csak elsős voltam, kis semmi, de tudtam, hogy ő is és én is érettebbek vagyunk a korunknál.
Szünetbe láttam, hogy elment valahova. Én követtem, nem tudtam mi lesz ebből majd megláttam, hogy a templomba ment. Imádkozott.
Ezek a bántalmazások megtörténtek következő nap is, de nem hagytam őt ott. Megvédtem. Ettől a perctől kezdve barátok voltunk. Végig kísértem őt a karrierjén. Láttam őt énekelni a színház előtt, láttam ahogyan sztár lesz, de ez a barátság akkor ott meg is szakadt. Nem tagadom minden nap gondolok rá, hogy mi lett volna köztünk, velünk, ha ő most normális életet élne, mint a tinik 99%-a.
Azóta eltelt 10 év. Már nem találkoztunk azóta. Ő már más életet él, én ugyanazt és ugyanott, de büszke vagyok rá. Ő már 19 éves érett férfi, én meg 17 éves vagyok és úgy érzem kezdek nő lenni. A napjaim ugyanúgy telnek mint másoknak, míg egy hirtelen fordulat nem jött az életemben. Ha érdekel a folytatás, térj vissza hozzám és olvass tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése